A címben szereplő, első hallásra igencsak kétes állítás egy ismeretlen idős hölgy szájából hangzott el nemrégiben. A néni idén ünnepli 90. születésnapját, melynek okán gyermekei, unokái egy kívánságműsorban köszöntötték fel. Milyen jól tették, ugyanis nagypapám unokatestvére itt figyelt fel a vele azonos - nem túl gyakori - vezetéknévre, s Sherlock Holmest lepipáló technikával azonnal kinyomozta a család telefonszámát, lakcímét, melyeket nekem továbbítva abban reménykedett, hogy megszállottan keresgélő rokona talán rábukkanhat a közös láncszemre a két család között. Anélkül, hogy előreszaladnék, annyit mondhatok, hogy ilyen izgalmas és eredményes nyomozásban régen volt már részem!
Egyik dédanyám, a Fejér megyei Móron született Lampert Anna volt. Szülei és három testvére nevét, adatait már korábban megszereztem, azonban feljebb sehogy sem sikerült jutni. A Lampert-ágon elég sokáig elakadtam a kutatásban, tekintve, hogy a legkorábbi ismert ősök (Anna nagyszülei, Lampert György és Magyar Éva) nem azon a településen születtek illetve házasodtak, ahol később együtt letelepedtek és családot alapítottak. A levéltárban évekkel ezelőtt átnéztem a szóban forgó Lovászpatona összes házassági bejegyzését a kérdéses időszakból, ám az ő esketésük időpontjára nem akadtam. (Ma már persze könnyebb dolgom lenne, hiszen az evangélikus egyház fizetős rendszer formájában elérhetővé tette rengeteg hazai település anyakönyvét, ahogy erről korábban írtam is: ez az Őskereső oldala).
Így tehát ezt a vonalat egy időre feladtam, nem tudtam, merre induljak. Mígnem a véletlenek összjátékának (és a csalhatatlan Lampert-orrnak) köszönhetően felcsillant a remény (és a kutatási láz!). Egyvalamire tudtam csak gondolni: meg kell találnom a kapcsolódási pontot, az egyezést a két család között!
A nénivel való telefonbeszélgetés már az elején jól indult, hiszen ő és lánya is kedvesen fogadták a vadidegenek érdeklődését, nem csapták le bizalmatlanul a telefont. Elmesélték, hogy a néni férje a Győr megyei Tét községből származott, de sajnos már nem él. (Ekkor azonnal térkép-üzemmódra váltottam: Lovászpatona és Tét csupán 15 km-re van egymástól! Jó jel!) Szerencsére sok nevet és adatot megtudtunk tőlük, azonban első hallásra a mi águnkat sehová sem tudtam beilleszteni. Sebaj, gondoltam magamban, akkor is megtalálom.
Igaz, hogy Tét másik megyében van...
A helynevekkel egyébként is bajban voltam. Ükapám bátyja, Lampert István 1868-as születési anyakönyvi kivonatában édesapja foglalkozása a következőképpen szerepel: "faragó a vicsei pusztán". Két évvel később, ükapám születésekor György már "uradalmi béres Répás-pusztán". Mivel nem vagyok ismerős Lovászpatonán, ezek a helynevek sajnos semmitmondóak voltak, egyedül a különbözőségre figyeltem fel. Első lépésként a pusztaneveket kellett beazonosítanom, ami szerencsére nem is tartott sokáig.
Feltételeztem, hogy a nevek Patonához közeli helyeket takarnak, így nem is volt meglepő, mikor az 1895-ben kiadott A dunántúli ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület névtárában az alábbi bekezdésre bukkantam:
Forrás: http://medit.lutheran.hu/sites/medit2.lutheran.hu/files/medit/nevtar_1865_a_dunant_ag_hitv_evang_egyhk.pdf
Répás-puszta tehát Lovászpatona filiája, lakosainak száma akkoriban 5 fő volt. Lehetséges, hogy közöttük vannak őseim is...Hosszabb keresgélés után az Arcanum térképes adatbázisában találtam egy térképet, ami minden további kérdést eloszlatott (DK-i sarok).
Forrás: http://maps.hungaricana.hu/en/view/17731/?bbox=-780.0000000000036%2C-6645.500000000002%2C9460.000000000004%2C218.50000000000227
Vicse-pusztára vonatkozóan könnyebb helyzetben voltam, mivel a Google segítségével hamar kiderült, hogy szintén Patona tartozékáról van szó. Lamperték tehát nem a településen, hanem annak vonzáskörzetében éltek gyermekeik születésekor.
Tétről azonban nem őrzött meg semmit a családi legendárium. Gondoltam, essünk neki, időm mint a tenger, amúgy is szívesen lapozgatom a régi anyakönyveket, elkezdtem hát a fent említett Őskereső oldalán belépve a téti halotti bejegyzéseket átnézni. Hogy miért pont azokat? Röviden szólva, belőlük derülnek ki a legkorábbi adatok. Mivel a polgári anyakönyvezés 1895 óta kötelező, születéseket pl. csak ez után találhatunk a mormon oldalon (familysearch.org). Ha viszont valaki 1895-ben halt meg, mondjuk 70 évesen (ami bele is van írva), akkor máris megvan, hogy megközelítőleg 1825-ben született, és így tovább. Mivel az Őskeresőn pl. Tét egyházi anyakönyvei 1770-től kezdve érhetők el, az előző példa esetében az illető születése 1700 körülre esik.
Szerencsére Tét egészen kis község volt akkoriban, így viszonylag hamar átnéztem egy kiválasztott 5 éves időszakot. Ami elsőre meglepett, az a Lampert-név feltűnő gyakorisága. Ritkaságokhoz szokott szemem hirtelen nem tudta hova tenni, hogy minden 4-5. elhunyt a Lampert családnevet viselte. A böngészés közben akadtam arra a különleges találatra, melyet előző bejegyzésemben mutattam be az olvasóknak.
Felbátorodva a lehetséges találatokon, az általam oly rég keresett Lampert György-Magyar Éva házasság időpontja körüli időkre ugrottam (két fia 1868-1870-ben született, tehát legkésőbb 1867-ben házasodhattak). Legnagyobb megdöbbenésemre nem is kellett sokáig keresgélni: 1864-ben ráakadtam szépszüleim házasságára. A cirkalmas betűkkel írt bejegyzés tanúsága szerint az évben elsőként, január 1-jén házasságot kötött a 30 éves téti(!) nőtlen férfi és a 21 éves gecsei hajadon.
Aki nem kutatja a családja történetét, az el sem tudja képzelni, mekkora örömet jelent egy ilyen találat, főleg, hogy a véletlennek köszönhető. Ha nincs az a műsor, ha nagypapám unokatestvére nem veszi fel a kapcsolatot a téti családdal, akkor talán sohasem derül ki, hogy a később Lovászpatonán és Móron élt család eredetileg Tétről származik. Miután percekig csak ültem a lap előtt, hirtelen kinyílt előttem a lehetőségek tárháza. Hiszen akkor elindulhatok visszafelé az időben! Újabb ágnak adhatok egy esélyt!
Közben észrevettem,hogy a megjegyzés rovatban a következőt tüntette fel a pap: "Vanyolán esküdtek". Hát ez meg mi, gondoltam, két helyre lettek bejegyezve? Miután a vanyolai anyakönyvek is elérhetőek az oldalon, hamar megkaptam a választ: igen. Valószínűleg azért, mert a férj téti volt, hát származási helyén is bejegyezték.
Ebből a bejegyzésből sokkal több mindent megtudtam, mint az előzőből, például a pár szüleinek nevét, foglalkozását; máris ugrottunk egy generációt. Az, hogy a menyasszony életkora itt 18, ott 21 év volt, csekély elírás, elég gyakori a régebbi anyakönyvekben, tekintve, hogy bemondás alapján történt a rögzítés.
Órákig tudnám sorolni a további keresgélés eredményeit, de összegezve kiemelnék néhány pontot. Úgy döntöttem, nem csak a biztos rokonokat gyűjtöm ki, hanem a Family Tree Maker programban nyitok egy új fájlt az összes Lampertnek. Hátha egyszer kiderülnek a rokoni szálak, s könnyebb lesz összeilleszteni a meglévő ágakat. Elsőként a fenti bejegyzésből indultam ki, a vőlegény és menyasszony születését kerestem ki, előzőét Téten, utóbbiét Gecsén, mely ma Veszprém megyéhez tartozik (lsd. fent térkép). Szerencsére mindkettő viszonylag gyorsan meglett, így folytattam azzal, hogy a környező éveket átnéztem, testvéreik után keresgélve. Ezek után ugorhattam egy szintet, szülein házasságát meglelve, és így tovább. Mindez nem órák, hanem napok munkája volt, ám elmondhatom, hogy jelenleg a Lampert-adatbázis több mint 100 nevet tartalmaz, melyek többé-kevésbé egymáshoz köthetők, s kivétel nélkül Téten éltek. Legkorábbi bizonyított ősöm az 1770-es években született.
Így lesznek utolsókból az elsők, legrövidebb ágból a leghosszabbak! Kutatásra fel! :)
