Ebben a kánikulában - főleg, ha a négy fal közé vagyunk zárva- jól esik hűsítő, vízparton készült képeket nézegetni. A tavalyi nyaralás felelevenítése után kedvet kaptam ahhoz, hogy régmúlt idők vakációiba is belepillantsak. Akinek van kedve, csatlakozhat! :) Lássuk, hogy töltötték felmenőink nyári szabadságukat!

A múlt század elején a nyaralás nem holmi egész napos lazulást és vízbe ugrálást jelentett, sokkal inkább egy pihentető kirándulást jó ismerősök társaságában. Természetesen ez csak egy bizonyos társadalmi réteg kiváltsága lehetett:

Lakkcipő és felöltő. 1932, Czvizek Róza és Hadadi István Lillafüreden. 

A fenti képekről első ránézésre meg sem mondanánk, hogy nyaralás közben készültek, pedig így történt. Talpig kiöltözve, elegánsan, kalap és ernyő társaságában látogatta meg a Hadadi-házaspár a festői lillafüredi vízesést 1932 augusztusában. A kép jól láthatóan előzetes beállítás után készült, nyoma sincs a fesztelen szórakozásnak. Nem úgy, mint az alábbi felvételeken, melyek már a Csapkay-család tágabb körét ábrázolják az 1940-es években.

AZ 1940-es évek elején készült képeken a kisiparos-kispolgári réteg nyári hónapjaiba nyerhetünk betekintést. Az első fotón Csapkay Ferenc sógorával és sógornőjével, Schlögl Mártonnal és Lamperth Juliannával kártyázik. A kártya, a társasjáték legegyszerűbb formája kedvelt szórakozási lehetőség volt a férfiak és nők számára egyaránt, s szenvedélyüknek a szabadság eltöltése alatt hódolhattak igazán. Szemfülesek észrevehetik a kép bal szélén a nyugágy elődjét, egy egyszerű, favázas-vászonborítású fekhelyt. Ami a fürdőruhadivatot illeti, ekkoriban már megjelent a nők számára is egy elfogadható viselet, mely ugyan karukat és lábukat fedetlenül hagyta, de kényelem szempontjából előnye tagadhatatlan volt.

A családot (és ez alatt a kiterjedt családi hálózatot értem: testvérek, házastársak, gyerekek, unokahúgok és -öcsök stb.) "természetesen" a Balaton partján örökítette meg a fényképész, hiszen itt akadt talán a legtöbb kikapcsolódási és szórakozási lehetőség a kisgyermekes családok számára is. Úszás, napozás, labdázás, kártya, játék, horgászás várta az ideérkező Csapkay-családot, amint a legkisebb gyermek is elérte a 4-5 éves kort. Nyaranta a kicsik együtt játszhattak, míg szüleik pár kellemes napot vagy hetet tölthettek el beszélgetve, napozva a tó partján. Ó, azok a kantáros úszódresszek...

Aki nem jutott el a magyar tenger partjára, a fővárosban is felkereshetett kedvelt nyári úti célokat, úgy mint a fürdőket, szabad strandokat, vagy kellemes időben az Állatkertet, illetve a Margitszigetet:

A fenti, az egyik strandon készült képen szembefordul balról jobbra: Holczreiter Árpád és felesége, Csapkay Mária, illetve Lamperth Julianna és Csapkay Ferenc. Körülbelül mint a heringek...

Később, az 1950-es, '60-as években a nyaralás egy új formája, a vállalati üdülőbe szóló "beutaló" jelent meg, mivel az ismert politikai helyzet miatt fellendült a belföldi utazások igénye. A szerencsésebbek később saját nyaralóra tehettek szert, ekkor terjedt el a "telek" fogalma is.

Egy fonyódi nyaralás emlékei 1960 körül, az elmaradhatatlan görögdinnye társaságában

Köszönöm, hogy velem tartottatok ezen az időutazáson is! Jó nyaralást kívánok mindenkinek! :)