Csapkay-őseimről már több ízben született bejegyzés a blogon. Ritka név lévén a kutatás talán egy fokkal könnyebb, mint a Horváth-ősök esetében, ám a rengeteg el- és átírás ennek az ágnak a felderítését sem teszi egyszerűvé. Az idő előrehaladtával, ahogy egyre több anyag válik kutathatóvá és kereshetővé, úgy gyarapszik fokozatosan a tudásunk az anyai ágról is. Mai bejegyzésemben egy távoli rokon kalandos életútját mutatom be, akinek családomhoz való kapcsolódása - az azonos családnév ellenére - csak a legutóbbi hetekben vált bizonyossá.
Hatodik generációs ősszüleim, Csapkay József és Schmitala Katalin a Pest vármegyei Dunabogdányban házasodtak össze 1830. november 25-én. Összesen nyolc gyermekük született, akik közül ötöt már a Nógrád vármegyei Nógrád községben neveltek fel. Legkisebb gyermekük, az 1849-ben született János lesz majd a szépapám, aki az 1873-as városegyesítést követően költözik fel Budapestre, s próbál szerencsét lakatosmesterként.
János testvérei közül három lány (Katalin, Mária és Anna) nem érte meg a felnőttkort, Terézia Szokolyára ment férjhez, Erzsébet és a második Mária családjaikkal Nógrád környékén éltek, ám János egyetlen fiútestvéréről, az 1846-ban született Józsefről a közelmúltig nem sokat tudtam.
Csapkay József keresztelési bejegyzése a nógrádi plébánián
Édesanyjuk, Schmitala Katalin 1850-ben hirtelen elhunyt, így a szíjgyártóként dolgozó apa egyedül maradt a gyerekekkel. Újraházasodás nyomát nem találtam, csak egy 1851-ből származó jegyzőkönyvet, ahol birtokát, szőlőjét és pincéjét, valamint "5 neveletlen árváját" sorolták fel.
De térjünk vissza szépapám testvéréhez, Józsefhez. Az évek során számtalanszor akadtam azonos nevű személyekkel kapcsolatos adatra akár anyakönyvben, újságcikkben vagy a szakirodalomban, ám hiányzott az a láncszem, ami ezeket a személyeket összekapcsolta volna a saját családfámmal. Egy ideje úgy folytattam a kutatást, hogy a családnévvel kapcsolatos összes adatot egy külön mappában gyűjtöttem, "hátha valamikor jó lesz"- címszóval. Kicsit előreszaladok: a hiányzó láncszem pontosan ebből a "lebegő" mappából született meg.
Csapkay József nevét kutatva a legtöbbször egy erzsébetfalvai (ma Pestszenterzsébet, Budapest XX. kerülete) vendéglős/kocsmáros adataira bukkantam, aki a 19-20. század fordulóján az akkori Piac téren üzemeltetett egy népszerű vendéglátói egységet. Az újsághírekből szépen végig lehet követni a hely élénk forgalmát, az ott rendezett báloktól kezdve az egyleti gyűlésekig.
Erzsébetfalvai Közlöny, 1897. január 1.
Erzsébetfalvai Közlöny, 1897. november 28.
Népszava, 1905. június 7.
Elkezdtem felkutatni ennek a személynek a családfáját, a Familysearch és a MACSE adatbázisainak segítségével (előbbi ingyenes, utóbbi tagságot igényel!). Hamarosan kiderült, hogy felesége neve Bludovszky Mária volt; fia Károly és lánya Ottília (más források szerint Ilona) mindketten Budapesten esküdtek. Saját házasságkötésüket, születési bejegyzésüket azonban sokáig nem találtam, mígnem Károly halotti bejegyzésében feltűnt, hogy a fiú 'Rakiczán', Csehországban született. Ez a város a mai Rokycany, Csehország Plzeň régiójában.
Csapkay Károly fodrász halotti bejegyzése 1901-ből
A csehországi családtörténeti kutatáshoz nagy segítséget jelentett a MACSE oldalán megjelent ismertető, linkgyűjteményekkel és felhasználási útmutatókkal. Itt, a regionális levéltárak fül alatt, a plzeni állami területi levéltár aloldalára jutottam, ahol szerencsére Rokycany-nak külön kerületi oldala is van. Ezen az oldalon kezdhettem el a keresést. A cseh nyelvű oldalhoz kutatási segédlet is található a MACSE oldalán, ám így is sok időbe telt, míg eljutottam Károly születési bejegyzéséhez, ahol elsőként a szülők rovatán akadt meg a szemem.
Némely magyarországi plébánia gyakorlatához képest ez az anyakönyv valóságos kincsesbányának mondható, a beírt adatok részletességét tekintve. Némi mesterséges intelligencia igénybevételével kiderült, hogy az apa, "Czapkai Josef" kádár, a magyarországi Nógrád községből származó Czapkai Josef és Katerina Smitalova fia. Vagyis röviden: megegyezik szépapám testvérével, az idáig rejtőzködő Csapkay Józseffel!
A sikeres találaton felbuzdulva folytattam az anyakönyv lapozását, hátha további gyermekeket fedezek fel Károly mellett. Ez így is lett, nagyjából kétévente születtek gyermekei Csapkay Józsefnek és Bludovszky Máriának:
- Károly, 1873
- Mária Eleonóra, 1875
- József, 1877
- Eleonóra, 1878
- Sándor, 1880
- Ruzena Mária, 1881
- Sándor, 1882
- Ottília Erzsébet, 1883
- Júlia, 1885
Hogy hogy került az 1846-ban Nógrádban született József Rokycanyba? Erre a kérdésre egyelőre nem tudok válaszolni. Az biztos, hogy 1871. február 20-án már ott nősült, első felesége, Aloisie Peršl gyermekszülés közben hunyt el egy évvel később. 1873. január 7-én elvette Bludovszky Máriát, akitől a fenti gyermekei születtek. Valamikor 1885 és 1892 között költöztek vissza Magyarországra, Soroksár és Erzsébetfalva határára, ekkor Józsefet már mint kocsmárost említi egy címjegyzék.
Sajnos magánéletét tragédiák sora övezi. Károly fia alig négy év házasságot követően fiatalon, tüdővészben halt meg, Ottília lánya néhány évvel később gyermekszülés közben veszítette életét. Többi gyermekének sorsa felől nem tudni, de a két, hozzá legközelebb élő gyermekének elvesztése minden bizonnyal rányomta bélyegét az elkövetkezendő évekre.
Károly fia esküvői értesítője az Erzsébetfalvai Közlönyben
Az 1900-as évek elején vendéglője még megjelenik néhány újsághirdetésben, azonban 1907-ben végrehajtás indul felesége ellene, a leányuk és vejük nevén lévő telket és szőlőt árverésre bocsátják. Utoljára 1910-ben értesülünk a Csapkay József-féle vendéglőről, ám annak tulajdonosa kérdéses, a nevet megtarthatták akár hagyománytisztelésből is.
1912. augusztus 19-én reggel 8 órakor az erzsébeti Kossuth Lajos utca 61. szám alatti házukban Bludovszky Mária lövés hangjára ébredt, de már késő volt. 
Az asszony nem sokkal később visszament szülővárosába, Rokycany-ba, ahol 1918. január 21-én összeházasodott a szintén özvegy, 68 éves Emanuel Peršl-lel. (Vajon a férfi rokona volt-e a férje első feleségének, Aloisie Peršlovának?) Mária három évvel később ugyanitt, 1921 decemberében hunyt el.
A leszármazottakról többet egyelőre nem tudni de mint minden kutatás, ez is csak abbahagyható, a megnyugtató lezárás még nagyon messze látszik.
A korabeli Kossuth Lajos utca Erzsébeten. Forrás: Pesterzsébeti Múzeum, https://muzeum.pesterzsebet.hu/kepes-levelezolapok-a-multbol/
