Néhány hónapja, a csákvári gyilkossággal kapcsolatban került szóba itt a blogon egy név: Hadadi (alias Rill) István neve, akit 1916-ban mint első számú gyanúsított hallgattak ki Czvizek Ferenc, gróf Esterházy Miklós Móric csákvári uradalmi erdészének meggyilkolása ügyében. Csupán hajszálon múlt, hogy István, Czvizek Róza udvarlója tisztázódott a vádak alól, midőn az igazi gyilkos felfedte tettét. De ki is volt ő, a MÁV-alkalmazott, a jómódú pesti férfi? Ennek járunk most utána.

 Rill István vizitkártyái; balra: már vasúti alkalmazott, jobbra: ugyanő még 1907-ben, 18 éves korában

A Rill-családról egész sok mindent sikerült kideríteni, jobbára az internet (főleg az anyakönyvek) segítségével, de nem hanyagolható el az a vaskos köteg irathalmaz sem, ami Pista bácsi halála után a családra maradt. A szó szoros értelmében nem volt rokonunk: dédanyám, Zsolnai Erzsébet második férjeként került kapcsolatba későbbi családjával, miután első neje, a már említett Czvizek Róza 1958-ban elhunyt, s a gyermektelen özvegy férfi 1960-ban újranősült. István egész életét a MÁV kötelékében töltötte, segédtiszt és kalauz volt, idősebb korában  pedig presbiterként tevékenykedett a kispesti reformátusoknál.

Hogy miért foglalkozom vele, miért kutatom az ő családját is, holott vérrokonság nem fűz hozzá? A válasz összetett: egy csipetnyi kutatói kíváncsiság, egy leheletnyi történészi érdeklődés; mindamellett pedig az emlékekből előtűnő kedves alakja előtti tisztelgés. Az sem kizárt, hogy a feltárt adatok egyszer még hasznosak lesznek valakinek, aki csengeri gyökereit kutatja. De térjünk vissza a történethez!

Rill István a Szatmár megyei Csengerben született 1889-ben, szülei, Rill Eduárd evangélikus kötélverő és a református Hadady Zsuzsanna hatodik gyermekeként. A párnak István után még két gyermeke érkezett, ám közülük ketten kisgyermekkorukban meghaltak (Rill Eszterről nem tudunk). A gyermekek születési dátumát az anya imádságoskönyve szerencsésen megőrizte:

• István: 1880 (halála: 1887)
• András: 1882 (halála: 1884)
• Mária Zsuzsanna: 1884
• Eszter: 1885
• Róza: 1887
• István Eduárd: 1889
• András: 1895
• Ede: 1896

A Rill-gyermekek további sorsa hamar tragikus fordulatot vett, korán árván maradtak: édesanyjukat 1901-ben tüdővész vitte el, őt pedig az apa öt év múlva követte. Sajnos egyelőre nem tudom, hogyan nevelkedtek, kihez kerültek az árvák, ennek kiderítése még a jövő zenéje. István különösen szorosan kötődhetett édesanyjához, hiszen mikor az 1930-as években idegen hangzású családnevétől megvált, a Hadadi nevet vette fel; igaz, az y-t i-re cserélte. 

Az alaposabb kutakodás következtében napvilágra került, hogy az apa, Rill Eduárd külföldi származású volt, mégpedig  a messzi Belgrád városában született, 1858-ban. Minderre a véletlenül megtalált halotti bejegyzése (1906.12.25.) világított rá, melyet a mormonoknak köszönhetek. Szülei Rill Konrád Lajos és Breier Mária voltak, Konrád még Belgrádban elhunyt, Mária jött fel fiával Csengerbe. A Rill-család tehát nem volt tősgyökeres szatmári illetőségű; igaz ez viszont a Hadadyakra, kikről alább még szó lesz.

1906.december 25-én meghalt Rill Konrád

A bejegyzést böngészve feltűnt, hogy Breier Mária neve előtt nem szerepel a "néhai" jelző. Lehetséges lenne, hogy az asszony túlélte szeretett fiát? A kérdést csakhamar eldöntötte, hogy az egy évvel későbbi, 1907-ben kelt csengeri halotti anyakönyvben megtaláltam Mária nevét. Annak ellenére, hogy a halálesetet unokája jelentette be, adatai elég hiányosan lettek kitöltve. Szülei ismeretlenek, életkorát is valószínűleg bemondás alapján rögzítették. Ezeken túlmenően két apró részlet keltette fel a figyelmemet: az egyik az érdekes névváltozat (Bráyer), a másik pedig a férj neve. Tabajdi Sándor. De hiszen az ő férje Rill Konrád volt; talán eltévesztették?

Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy Breier Mária férje, Konrád halála után ismét megházasodhatott, s így második férje neve került a bejegyzésbe. Mivel a belgrádi anyakönyvek nem érhetőek el online, így a Rill-ág korábbi története egyelőre ismeretlen marad előttünk. A leszármazottak, István testvérei jobbára szétszóródtak, egy részük Pestre költözött, más részük Csengerben maradt. Mária a tiszaújlaki Major Jánoshoz, Róza a csengeri Tóth Józsefhez ment feleségül, Ede egy bizonyos Kotschó Ilonát vett el. Andrásról és Eszterről nem maradt fenn híradás.

A HADADYAK

Hadadi István édesanyja, Hadady Zsuzsanna családjáról jóval több mindent őrzött meg az emlékezet, derített ki a történettudomány, köszönhetően a helytörténészek, vallástörténészek és családkutatók áldozatos munkájának. Csenger község lakói túlnyomórészt a mai napig is a református vallást követik, mely ténnyel kapcsolatban maga Jókai Mór is feljegyzett egy anekdotát (megjelent: Az Üstökös c. élclap, 1876.szeptember 16.):

Forrás: Lengyel Dénes: Jókai népmeséi és anekdotái, PIM Évkönyve, 1964.

A Hadadyak is a tősgyökeres csengeri református családok közé tartoztak, számos águkkal foglalkozott már a kutatás (pl. 1835-ből fennmaradt a csengeri telekösszeírás, melynek nevei között számos Hadadyt fedezhetünk fel), így nekem "csupán" annyi lenne a dolgom, hogy Zsuzsannát és felmenőit beillesszem a félkész képbe. István édesanyja 1859. szeptember 30-án jött világra Csengerben, Hadadi László és Csáki Zsuzsanna gyermekeként - ezt a mormon adatbázis segítségével tudtam meg. Három lánytestvére (Eszter, Rozália és Rozina) 1850-ben, 1851-ben és 1864-ben született, ugyancsak Csenger községben. A lányokról egyelőre nincs több információm; Zsuzsanna pedig, mint tudjuk, gyermekei születését követően 1901-ben elhunyt. Ekkor édesanyja még élt, Hadadi Lászlót azonban néhaiként jelöli meg a bejegyzés. Ahhoz, hogy visszafelé lépegethessek az időben, elsősorban az ő halálozásuk időpontja kellene, amik viszont nem szerepelnek a csengeri bejegyzések között. Ezen az ágon tehát elakadtam, a nemes Hadady-családdal most még nincs meg a kapcsolat...

Lássuk, miben segít nekünk a fentebb említett imádságoskönyv!

Tulajdonosi bejegyzés a belső borítón

A Rill Eduárd tulajdonában lévő könyvecske jó pár évtized szem- és fültanúja volt a Rill-családban: az első oldali bejegyzés tanúsága szerint 1890-ben, azaz 125 évvel ezelőtt került a családfő birtokába. A korabeli szokások szerint az üres lapok, belső borítók gyakorta szolgáltak mindenféle feljegyzés helyéül, így történt, hogy a családi események napra pontos megörökítésével találkozhat a ma élő örökös. A Rill-gyerekek születési (és sajnos halálozási) dátumait az anya ide jegyezte fel:

Különös olvasni ezeket a sorokat ennyi év távlatából. Kíváncsi lennék, vajon mikor írhatta ezeket Hadady Zsuzsanna? Folyamatosan, ahogy gyermekei születtek, esetleg később, mintegy összegzésképpen? A pontos óramegjelölés az előbbit látszik igazolni, viszont a halálozási dátumok mindenképpen kiegészítésül szolgálnak. Néhány évvel később, valószínűleg valamelyik felnőtt gyermek folytatta az anyja által indított hagyományt, s írta tele a lapokat esküvők, halálesetek dátumaival. Mivel a csengeri anyakönyvek csak egy bizonyos időpontig érhetőek el, mindenképpen hálás lehetek a családtagoknak, hogy egykor megörökítették fontos eseményeik adatait.

Van azonban néhány jegyzet, melyeket nem tudok beazonosítani. A "Hadadi mama meghalt 1906. április 9-én" nem illik egyik családtagra sem. Ugyanez igaz a következő szövegre: "Édesanyám meghalt 1917. V. 6.". Természetesen lehetséges, hogy ezek a személyek nem Csengerben hunytak el, s ezért nem szerepelnek az adatbázisban; ezen adatok kiderítése további kutatásokat igényel. 

A család egyes ágainak ismertetése után térjünk vissza a kezdetekhez, Hadadi Istvánhoz! A csengeri évek, a halmi iskolaidő (ma Románia) után már korán Budapestre jött, s a Magyar Államvasutaknál helyezkedett el. Életének egyik bizonytalan korszaka volt a csákvári gyilkosság alatt ellene folytatott eljárás, mely végül szerencsésen végződött, elvehette feleségül Czvizek Rózát, akit korábban Pesten ismert meg.

Czvizek Róza és Rill István 1932-ben. Két évvel később a férj felveszi a Hadadi-nevet.

Bár nem született gyermekük, a pár a képek tanúsága szerint boldog házasságban élt. Sokat utaztak, nagy létszámú baráti társaságuk volt; a családdal mindvégig tartották a kapcsolatot. 

A kép jobb szélén a házaspár, balra valószínűsíthetően a Rill-család tagjai.

Róza 1958-ben elhunyt. István két évvel később újból megnősült, a már szintén elvált Zsolnai Erzsébetet vette feleségül, akivel Kispestre, a Wekerle-telepre költöztek. István már az 1929-es megalakulása óta tagja volt a wekerlei gyülekezetnek, haláláig gyakorolta csengeri örökségét, a református vallást. 

A kispesti Wekerle-telep első presbitériuma, 1929. A kép közepén, alulról a harmadik sorban Hadadi (Rill) István.

Bár sok még a megválaszolatlan kérdés, Csengertől Kispestig tartó utazásunk itt és most véget ért. Remélem, hogy miharabb sikerül újabb eredményekről beszámolnom Nektek. Sikeres kutatást kívánok mindenkinek!