Nagymamám Bodoczky-lány volt, bár a családnak erről az ágáról - személyes okok miatt - szinte sohasem beszélt, történetei kizárólag anyai ágáról, a köröstarcsai eredetű Zsolnai-családról szóltak. Habár dédapám, az ő édesapja korán elhagyta a családot, idősebb korában újra felvették a kapcsolatot. Ez a bejegyzés családfám Bodoczky-ágának állít emléket.

Dédapám, Bodoczky József 1914 januárjában született Budapest VIII. kerületében. Törvénytelen gyermek volt, születési bejegyzésében csupán édesanyja, a 19 éves gyári munkás, Bodoczky Margit szerepel, aki után a nevét kapta. Az anya még abban az évben, július 27-én feleségül ment a veszprémi születésű Kandler Antal gabonamunkáshoz, akitől további két gyermeke (Antal és Margit) született. Kandler Antal 1920-ban elhunyt, Margit ekkor egyedül maradt három kisgyermekkel. Nem lehetett könnyű élete 1933-as újbóli házasságkötéséig, bár erről az időszakról sajnos semmit sem tudok. Lakcíme gyakran változott, a VIII. és IX. kerületekben élt. 1933-ban ment feleségül az özvegy Putóczky Antalhoz, aki további három gyermeket hozott a házasságba.

Bodoczky József (1914-1989)

Bodoczky Margit (1893-1962) 

Ükanyám nevét és későbbi házasságait a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisaiból sikerült kiderítenem, dédapám születési bejegyzéséből kiindulva. Ha már édesapja kiléte sosem fog kiderülni, az anyai ág kutatásához annál több reményt fűztem. Hamar kiderült, hogy Margit ükanyám 1892-ben, Tápiószentmártonban született, Bodóczki István és Babcsán(y) Terézia gyermekeként. A házaspár 1884-ben esküdött Tápiószelén, további három gyermekük még kiskorában elhunyt, egyedül Margit érte meg a felnőttkort, s fiatalon feljött a fővárosba, megélhetési forrást keresni.

A tápiószentmártoni és -szelei anyakönyveket korábban a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár oldalán találtam meg (fizetős adatbázis!), de mára már javarészt a FamilySearch oldalán is elérhetőek. Bodóczki Istvánt római katolikus vallású cselédként tüntették fel az anyakönyvek, az adatok szerint feleségével mindketten Tápiószelén születtek, István 1862-ben, míg Terézia 1864-ben. Természetesen visszakerestem a bejegyzéseket, melyek alapján egy újabb generációt tudtam visszalépni az időben. Mivel a blogbejegyzés témája a Bodoczky-ág, a Babcsánokról csak röviden írnék. Az ágon a Kertész, Dezenszki, Marton, Sipos és Takács nevek fordulnak elő, mindannyian Tápiószelén éltek. Babcsán Teréziáról még egy érdekességet sikerült felfedezni: férje korai, 34 éves korában bekövetkezett halálát követően egy okirat tanúsága szerint "vadházasságban élt Tóth Józseffel". 1906-ban és 1908-ban orgazdaság miatt 14 napi fogházra ítélték...

A fogolytörzskönyv részlete, 1908

A Bodóczki István születése körüli időben kezdődtek a kutatási problémák. Vezetéknevét számtalan eltérő formában írta le a plébános: annak ellenére, hogy teljesen különbözőnek tűnnek, a Bozóki, Budovszky, Bodoszki nevek mind-mind ugyanerre a családra vonatkoztak. Ez a körülmény eléggé megnehezítette a kutatást, ez az oka annak is, hogy egyelőre nem sikerült sokkal feljebb haladni a családfán.

Bodóczki István szülei, Mihály és Halmai Erzsébet 1857-ben kötöttek házasságot Tápiószelén. Mindketten szép kort értek meg, 70 évesen hunytak el. Istvánon kívül még 6 gyermekük született: Mihály, Veronika, András, János, János, Anna, azonban csak Anna és János érte meg biztosan a felnőttkort (a többiekről nincs adat). A házassági anyakönyvi bejegyzés szerint Mihályék a 168. számú telken laktak, ami a XIX. század második felében készült kataszteri térképek alapján a mai Tápiószele déli részén található Ceglédi út 3-mal egyezik meg.

Bodóczki Mihály szülei, Mihály és Kováts Anna 1830-ban kötöttek házasságot Tápiószelén. Innen tudom az ő szüleik nevét is: Bodóczky András & Kováts Katalin, illetve Kováts József & Papp Anna. Sajnos itt megszakad a történet, mert sem Mihály születési bejegyzését, sem András és Katalin házassági dátumát nem sikerült megtalálnom Tápiószelén. Származási helyük egyelőre rejtély.

Bodóczki Mihály és Kováts Anna házasságából két gyermek született, Veronika 1831-ben, Mihály 1832-ben. Sajnos az édesapa 1834-ben, 25 évesen elhunyt, valószínűleg valamilyen járvány következtében. Két évvel később a kisgyermekkel magára maradt Anna újra férjhez ment, az özvegy Vámos Imréhez. Közös gyermekük nem született.

A legkorábbi ismert őseim tehát Bodóczki András és Kováts Katalin, akik az 1770-es években születhettek, egyelőre ismeretlen helyen. Sajnos a név különböző írásmódjai miatt nehézkes a keresés, de tudjuk, hogy a családfakutatást nem lehet befejezni, maximum abbahagyni. Egyszer talán erre a kérdésre is választ kapok majd.

 Dédapám egyenes ági felmenői

 Nagymamám és bátyja, 1940 körül