Úgy gondoltam, ha lúd, legyen kövér: olyasvalakivel kezdenék, akinek neve - családunkban egyelőre egyedüliként - ha nem is világszerte, de Európában biztosan ismert volt a múlt század első felében: ő nem más, mint Csapkay Károly, az olasz Fiorentina labdarúgócsapat első edzője. Pályafutását játékosként kezdte, később pedig számos itthoni és itáliai együttes sikeres trénereként működött (a neten rengeteg infó van róla - ezek megbízhatóságára még később visszatérek).
(forrás: http://matrinux1979.blogspot.hu/2012_02_05_archive.html)
Annak ellenére, hogy viszonylag közeli családtag volt, sajnos alig van a birtokunkban hozzá köthető dokumentum vagy fénykép, így a róla szóló forrásaim mind hallomásból származnak, olyan rokonoktól, akik még ismerték őt életében. Ezeken kívül az adatok nagy hányadát teszik ki azok az információk, amiket az internetről gyűjtöttem össze egy külön mappába - természetesen megfelelő forráskritika gyakorlása után. Kapásból a születési éve egy olyan adat, amit rendre rosszul hoznak a lexikonok, egyéb oldalak (1892-93 szokott szerepelni). Csapkay helyett olvastam már Capskayt, Csapkast, Csupkayt stb. Az ember egy idő után megtanulja, hogy az elírás a történeti kutatásban szinte mindennapos jelenség, s nem csupán a legendás szórakozott plébános sajátja volt, aki rendre félreértette a megkeresztelt gyermek szülei által bemondott nevét. Ennyi év után már semmit nem veszek készpénznek, minden olyat elmentek, ami halvány kapcsolatban állhat a keresett adattal.
Mivel a családi legendárium alig őrzött meg valamicskét Károly bácsiról, úgy döntöttem, magam veszem fel a történet fonalát onnan, hogy az 1920-as években úgy döntött, Olaszországban próbál szerencsét. Össze akartam szedni a csapatokat, ahol edzősködött. Előbb azonban lássuk, miből indulhattam ki!
Károly a tulajdonképpeni üknagybátyám volt (ha létezik ilyen rokonsági fok), vagyis ükapám, Csapkay József legkisebb testvére. 1894. május 29-én született Budapesten, Kőbányán. ahol a Csapkayak egyébként már három generáció óta éltek, s élnek ma is. Késői, utolsó gyerek volt a családban, szülei 1874-ben házasodtak össze; édesapja 45, édesanyja 42 éves volt születésekor. Születési dátumát a wikipedia szolgáltatta (http://hu.wikipedia.org/wiki/Csapkay_K%C3%A1roly), habár őszintén fogalmam sincs, ki tudhat róla ennyi mindent...Az adatot a mormon egyház tagjai áldozatos munkájának köszönhetően ellenőrizni is tudtam, íme a keresztelési bejegyzés:
https://familysearch.org/pal:/
Hozzátenném, hogy a vezetéknéven kívül az édesanya neve is rosszul szerepel: Beták lenne a helyes. Azok számára, akik még nem ismernék a fenti oldalt, elmondom, hogy a múlt század második felében az amerikai mormonok a világ nagy részének egyházi és polgári anyakönyveit digitalizálták s interneten elérhetővé tették. Mondanom sem kell, egy aranybánya az adatbázis. Nem mellesleg (egyelőre?) ingyenesen böngészhető. Számos helységnél az eredeti bejegyzést is megnézhetjük, a többi esetében egy átírást láthatunk. Ebből ered a sok tévesztés, elgépelés, valamint a magyar nyelv ismeretének hiánya is lehet ok, de egy ekkora projekt megvalósítása előtt mindezek ellenére fejet hajthat a kutató. Bátran ajánlom a kezdő lépések megtételéhez az itteni keresést! Külön öröm volt számomra, hogy probléma vagy kérdés esetén az angol nyelvű levélre szinte azonnal válaszoltak is.
Visszatérve Károly bácsihoz, alapadatai ismertek voltak. Édesapjához és nagyapjához híven a fémesztergályos szakmát tanulta ki, de valószínűleg sosem gyakorolta. Már egészen fiatalon a labdarúgás érdekelte, a hasonló korú, 12-14 éves fiúk idejének nagy részét egyébként kitevő futball később hivatásává vált. Kezdetben a MÁV Gépgyár csapatában, majd a Törekvésben játszott. Érdekesség, hogy egyik következő csapata a DVTK volt, bár elképzelésem sincs, hogyan került Diósgyőrbe olyan fiatalon.
Az alábbi képet pár hónapja a vatera.hu-n árulták, sajnos lemaradtam róla...Károly a középső sorban, a bajuszos úrtól eggyel jobbra ül. Egyébként kiköpött nagyapám.
A DVTK jubileumi honlapján is szerepel egy rövid ismertetés róla: http://100ev.uw.hu/legends.html
Nem szeretnék untatni senkit pontos pályaképének lefestésével, fókuszáljunk inkább a kutatási folyamatra! Továbbra is nézelődtem itt-ott, feliratkoztam családtörténeti hírlevelekre, csoportokba, folyamatosan újabb és újabb oldalak és adatbázisok után kutattam. Így találtam rá a Budapest Főváros Levéltára oldalára, ahol újabb aranybányát kezdhettem el kiaknázni. Szerencsére az itteni adatbázisok is folyamatosan frissülnek, így nem árt nagyobb időszakonként újra beütni a keresett neveket. Ami minket érdekel, az a Központi Kereső oldal:
http://lear3.bparchiv.hu/kozponti/simplesearch.html
Sajnos itt az eredeti ügyiratokat nem lehet megtekinteni, de átírásuk is nagyon hasznos lehet. A lakcím, életkor, foglalkozás, anyja neve mind-mind olyan adatok, amelyek tovább vihetik a családfát. Károlyra kapásból 5 találat vonatkozik, sajnos mind bűnesettel kapcsolatos...ilyenkor az ember kicsit mindig megdöbben. Az nem lehet, az én családomban ilyesmi sosem fordult elő! Dehogynem. Ebből is látszik, hogy minden kijelentéssel vigyázni kell. Számtalan olyan dolog előkerülhet, amiről eddig még nem volt tudomásunk.
A vonatkozó ügyiratok mind 1920-ban, egy vészterhes korszakban keletkeztek, mikor sokakat (koholt?) vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek több-kevesebb időre. Károlyt is elérte ez a jelenség, az alábbiakban látható az eredeti irat:
http://home.arcanum.hu/fogoly/view/84419/?pg=0
Nézzétek meg, milyen fantasztikus forrás! Személyleírás, családi állapot, mindenféle apró adattöredék, amik segítségével bővíthető leendő "családkönyvünk". (Csendben jegyezném meg: "Vád: bolsevizmus"...) Ami nekem újdonság volt, az az, hogy még itthon megnősült, sőt gyermeke is született! Erről nem szólt a fáma. A legenda szerint egy olasz táncosnőt vett el, s vele élt évekig, míg haza nem jött. :) Ezt egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom...Sajnos az anyakönyvekben elég tág idő-és helytartományt kellene átnézni ahhoz, hogy megtudjam, mikor született a gyermek s hogy hívták. Érdekes lenne felvenni a kapcsolatot a leszármazottakkal, de ez még a jövő zenéje.
1920-ban tehát Károlyt megvádolták több alkalommal is. A magam részéről ezt a cselekménysorozatot tartom az olaszországi kivándorlás egyik fő okának, nem mellesleg persze a kínálkozó alkalmat arra, hogy szerencsét próbáljon külföldön is. Mindenesetre Olaszországba már nem játékosként, hanem főleg edzőként megy ki. Ő lesz a firenzei Fiorentina első edzője 1926-ban. Hosszú hónapok munkájával sikerült egy ideiglenes listát összeállítanom a működéséről, melyeknek jórészt olasz nyelvű oldalak, fórumok szolgáltak forrásként, s melyet itt láthattok:
Az olasz oldalak egyébként szintén nagyon hasznosak, megfelelően kezelve az ismereteiket. Egy bizonyos Enrico Zoi könyvet is írt a Fiorentina történetéről, melyben Károlyt is megemlíti. Innen tudom, hogy nehézkesen kimondható vezetéknevét Firenzében Cespai-ra módosították...(cs-vel ejtve). Jó, hogy a száraz tényeken kívül anekdoták is akadnak a múltból.
Sokszor elmerengek azon, mily furcsa sorsszerűség rejlik abban, hogy mielőtt még bármit is tudtam volna az olasz kapcsolatainkról, ezt a nyelvet választottam a gimnáziumban. Azóta is nagy rajongója vagyok, közel áll a szívemhez az egész kultúra. Különös ilyen tudattal olvasni egy régi hírlapban például azt, hogy "...az elnök köszöntő szavait Csapkay Károly fordította olaszra..." (már nem is emlékszem, hol jelent így meg).
A közelmúltban tettem szert egy internetes aukción pár forintért az alábbi képeslapra, melyet Károly Aquilából küldött haza 1936-ban, Másnak ez talán semmit sem jelent, de számomra különleges értékkel bír: kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy létezett, hogy Olaszországban élt.
A húszas-harmincas éveket odakint töltötte, a fenti táblázatból is látszik, szinte évente csapatot váltott, pedig szép sikereket ért el az együttesek irányításában.1945 körül hazatért, s itthon folytatta az edzősködést. Életének ezen szakaszáról a megyei és városi napi-és hetilapok tudósítanak, melyek közül számtalan elérhető online verzióban is. (ez egyébként fizetős, de egy próbaidőt szerintem mindenképpen megér.)
Károly bácsi a források szerint 1966-ban halt meg, sajnos ekkor már családunk nem tartotta vele a kapcsolatot, így azt sem tudom, hol és pontosan mikor érte a halál. Néhány éve, mikor még nem volt ennyire bebiztosítva mindenki személyiségi joga, írtam a Budapesti Temetkezési Intézetnek, szerepel-e az adatbázisukban, de sajnos nemleges választ kaptam. Ma már valószínűleg nem adhatnának ki ilyen adatot, pedig akkoriban még a pontos sírhelyet is közölték, ha tudtak segíteni.
Kedves olvasó! Köszönöm, hogy első utamon elkísértél, remélem, sikerült egy kis szeletét bemutatnom annak, amit családfakutatásnak nevezünk, s azt is, hogy egyszer majd elkezded felgöngyölíteni Te is a családod történetét! Találkozunk legközelebb!
