Az utóbbi időben rákaptam a családtörténeti témájú, főként önéletrajzi ihletésű könyvek olvasására, ami a szépirodalmi élmények mellett sok esetben tippeket is ad ahhoz, hogyan kezeljük az egy idő után tömeges adathalmazzá változó családfánkat. Az általam eddig kézbe vett művek szerzői mind egy-egy neves történelmi család leszármazottai, akik adott esetben boldog gyermekkorukat, életkörülményeiket, későbbi kalandos életútjukat jelenítik meg az olvasó számára. Anélkül, hogy magamnak hasonló írói vágyaim lennének, érzem, hogy mindenki családfája összeállhat egy-egy hasonló, "magán" történelem-szeletté, melyet majd később az utódaikra hagyományozhatnak.

Elsőként az Amerikában élő, magyar felmenőkkel rendelkező 62 éves írónő, Szegedy-Maszák Marianne könyvét mutatnám be, melynek címe: Csókolom a kezét! 

A szerzőnő apai ágról a ma is számos híres családtagot felvonultató Szegedy-Maszák-családból származik, diplomata édesapja egyike volt a második világháború előtti külügyminisztériumi dolgozóknak. Édesanyja, Kornfeld Hanna több tehetős asszimilálódott zsidó család sarja volt. Marianne családján keresztül lépett kapcsolatba a boldog békeidőktől 1945-ig tartó időszakkal, melynek politikatörténeti eseményeit, a régi világ lassú eltűnését személyes történeteken keresztül, a családi levelezés és sok-sok kutatómunka segítségével mutatja be az olvasóknak, de úgy gondolom, elsősorban saját magának. 

A könyvben többször is elhangzik Marianne azon kívánsága, hogy bárcsak jobban ismerhette volna szüleit, nagyszüleit, az elhallgatott érzelmeiket, vágyaikat, egyszóval lelküket. Hiába töltött velük sok időt, a könyvben leírtakat csak szülei halála után tudta kideríteni. Számos, addig érthetetlen dolog csak mostanra nyert értelmet, egyes kérdések pedig családtörténetének feltárása után kerültek megválaszolásra. Mire is jó a családkutatás? Pontosan erre. A mai leszármazottakban felmerülő, a családjukat érintő kérdésekhez, rokonaik életének, döntéseinek megértéséhez elengedhetetlen a múlt bizonyos szintű ismerete.

Ami engem megfogott  a könyvben (többszöri elolvasásra is), az az, ahogyan a magyarul már alig pár szót ismerő, Amerikában született írónő alázatos kíváncsisága egyre mélyebbre és távolabbra jut családja magyar múltjában, melynek szülei aligha kívántak amerikai jövőt. Mint számtalan más, az országot elhagyni kényszerülő értelmiségi család, a Kornfeldek és Szegedy-Maszák Aladár is megtett mindent, hogy gyermekeiknek biztos jövőt, maguknak pedig az emigrálást megelőző évekhez hasonló nyugodt jelent teremtsen. El tudjuk képzelni, hogy az otthon, sőt az ország elhagyása milyen mértékű törést okozhat a lélekben. Marianne családját a hagyományok ápolása, az új otthon megteremtésének kötelessége éltette, s mint ahogyan addig Magyarországon, új hazájukban is igyekeztek  tartani a kapcsolatot szétszóródott rokonaikkal, akik különböző városokban telepedtek le.

A fenti könyvvel nagyjából egy időben jelent meg a Kornfeld-család egy másik tagjának, a szintén Amerikában élő 92 éves (máig praktizáló!) orvosprofesszornak, Kornfeld Tamásnak a Nem mindennapi élet címet viselő, viszonylag rövid, ám annál több eseményt leíró műve, mely a kiterjedt család hazai és amerikai életének egy más szeletét mutatja be.
A szerző, Thomas DeKornfeld Szegedy-Maszák Marianne nagybátyja, s bár tudomásuk volt egymás készülő könyvéről, természetesen egyikük sem függesztette fel munkáját a másik kedvéért - s erre nem is lett volna semmi szükség, mivel a kalandokra éhes olvasó szívesen szerzi be információit több forrásból. DeKornfeld könyve közel sem olyan érzelmes és megható, mint unokahúgáé, s a történelmi háttér ismerete is sok esetben hiányzik, ám egyes személyekről -helyzetéből adódóan- sokkal többet tud megosztani a közönséggel.

A szerző, hosszú élettapasztalata miatt a családtörténetet saját életéből indítja, s a fejezetekben mintegy felvillantja az egyes ágak itthoni és Amerika-beli életének különbségeit, nyomon követve a családtagok boldogulását, későbbi életét is. Míg Marianne könyve inkább szülei köré épül, Tamás szinte az összes rokon és azok leszármazottai életét végigkövette. Az az érzésem, hogy műve megírása során további kutatásokat nem végzett, így az kizárólag emlékiratnak tekinthető. 

Különleges egység keletkezik a nagybácsi emlékeinek és az unokahúg gyűjtésének összevetésével. Közös kiindulópontjuk a nagypapa, báró Weiss Manfréd, akiről sokaknak beugrik a Csepeli Vas-és Fémművek, melyet valóban ő alapított. A nagyiparos és családja egyike volt a korabeli Magyarország legfontosabb családjainak, a velük történt események mára már az ország történelméhez tartoznak.

Mindkét könyvet érdekessé teszik az eredeti fényképfelvételek, melyek segítségével a nevekhez egyből arcot is tudunk kötni. Érdeklődéssel olvastam, hogy a közelmúltban dokumentumfilm is készült a Weiss-család életéről, ehhez azonban még nem jutottam hozzá. Nagyon kíváncsi vagyok!

Legutóbb a Tolvaly Ferenc által jegyzett, a pécsi Zsolnay-manufaktúra megalapítójának, Zsolnay Vilmosnak az életével, családjával foglalkozó A Zsolnay-kód c. regény került hozzám.

Az előző két könyv után bevallom, többet vártam, s így az elolvasás után kis csalódottságot éreztem. Tény, hogy Tolvaly Ferenc nem családtag, tehát nem egy önéletrajzi ihletésű mű született, ám a sokszor száraz, számomra követhetetlen történet ennek tudatában sem ragadott meg. Míg az előző két könyvnél kedvet kaptam, hogy felkeressem az említett helyszíneket, kicsit utánajárjak a ma is élő családtagoknak, addig Tolvaly könyvénél semmi ilyesmit nem éreztem. Talán tényleg jobb, ha az ember a saját családjának történetét írja meg.

A könyv vezérfonala az egyik leszármazott, Zsolnay Teréz emlékirata, melyet 60 és 90 éves kora között vetett papírra. Gyermekkora, akkori benyomásai élénken élnek az emlékezetében. Ezeket az iratokat olvassa 30-40 évvel később egy kíváncsi kutató, aki a család titkát, egy bizonyos kódot, s annak megfejtését keresi több évtizeden keresztül. A könyv tehát egyszerre több idősíkon játszódik, melyek kapcsolata fokozatosan nyer értelmet. 

Köszönöm, hogy velem tartottatok, remélem sokan kedvet kapnak akár magyar, akár külföldi családtörténetek elolvasásához!