2017-ben volt Szabó Magda írónőnk 100. születésnapja, melynek apropóján még abban az évben sor került az emléke előtt tisztelgő kiállítás megszervezésére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mivel az egyik első, maradandó élményeket okozó szépirodalmi olvasmányom az általa írt Abigél volt 13 éves koromban, s azóta is számos regényét elolvastam, a kiállítás felé nagy reményekkel tekintettem. Az egyik teremben hatalmas meglepetés ért: Szabó Magda részletes családfáját lehetett interaktívan böngészni.
Aki ismeri a Régimódi történet és az Ókút című, önéletrajzi és családtörténeti ihletésű műveket, tudja, hogy az írónő - édesanyja révén - erősen kötődik Debrecenhez. Erről az ágról jelentősen többet tud és oszt meg regényeiben az olvasókkal, mint édesapja családjáról, aki a Békés megyei Köröstarcsáról és környékéről származik. Mivel dédnagymamám és szülei a 20. század első felében ugyanebből a községből vándoroltak Budapestre, érdeklődéssel fordultam Szabó Elek rokonsága felé.
Köröstarcsa Békés megyében található
A regényekből és visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az írónő apai nagyapja, Szabó János (1835-1902) református lelkész 1862-től töltötte be hivatalát Köröstarcsán, előtte egy évvel segédlelkésznek érkezett a Békés megyei faluba. Feleségével, Várady-Szabó Máriával öt gyermeket neveltek, Elek fiuk lett később Szabó Magda édesapja.
Szabó János lelkész, esperes (forrás: wikipedia.hu)
A dolog (számomra) érdekessége, hogy a Köröstarcsán töltött időszak alatt több felmenőm is született a faluban, akikről kiderült, hogy Szabó Magda nagyapja keresztelte őket. Kulcsár Sándor és Török Julianna ősszüleimet is ő adta össze 1882. január 4-én, amint az az "Összeeskető" rovatban is olvasható.
Ilyen és ehhez hasonló különlegességekre bukkanhat az, aki családfakutatásra adja a fejét. :) Egyébiránt Szabó Magda kézzel festett családfája mellett digitálisan is böngészhetőek az adatok a debreceni Kossuth utcai Emlékházban.
