A segesdi Széchenyi-kastélyról írt bejegyzésekben már foglalkoztam az ott urasági inasként s szobalányként dolgozó őseimmel, Tóth Józseffel és Payerle Annával, akik apai ági ükszüleim voltak. Ükanyám - unokája emlékei szerint - kizárólag németül beszélt gyermekeivel, tősgyökeres sváb család leszármazottjaként. Innen eredhet, hogy a leszármazottak később az iskolában is a német nyelvet tanulták. Nemrégiben elkezdett érdekelni, honnan és mikor érkezett az országba a Payerle-család? Van-e ennek valami nyoma a levéltárakban és adattárakban?

Payerle Anna 1940-41-ben, 53 évesen

A magyarországi németek kutatásának igen jelentős hagyománya van, elég sok kutató foglalkozott a témával, adatgyűjtést végeztek, forráskiadványokat jelentettek meg az elmúlt évtizedekben. Komárom-Esztergom, Baranya és Tolna megyékben, a 18. századi betelepítések kedvelt célhelyeinek különösen előrehaladott a kutatás, komplett település- és családkönyveket olvashatunk már az interneten is. Budapesten, a Lendvay utcában található a Magyarországi Németek Könyvtára, ahol történelemmel, néprajzzal, politikával, kisebbségvédelemmel foglalkozó szakirodalmat forgathat az olvasó, sőt, betelepítési névlisták és családkönyvek is rendelkezésre állnak az őskutatás megkönnyítése érdekében.

A kép forrása: zentrum.hu

De ne szaladjunk ennyire előre! Kutatásom kiindulópontja természetesen a Familysearch anyakönyvi adatbázis, ahol Németkér település anyagát kerestem ki a katalógusban, mivel Payerle Anna itt született. (Ne ijedjünk meg, ha jelszót kér, a regisztráció ingyenes!) A római katolikus egyház 1789-től kezdve őriz születési, házassági és halotti anyakönyveket, melyek szkennelt változatát a honlapon tekinthetjük meg. 

A németkéri római katolikus plébániatemplom esketési anyakönyvének első oldala 1789-ből. Forrás: familysearch.org

A szerencsésebbek - visszafelé haladva a családfán - rábukkanhatnak olyan ősökre, akiknek halála esetén neve mellé bejegyezték azt is, honnan érkezett az országba. Alább olvashatjuk, hogy "Rodenbücher János özvegy, 75 esztendős, Sommerkahl faluból, a máinzi kerületből származott még".

A bejegyzés 1840. szeptember 4-ei, vagyis János, ha minden igaz, 1765 körül születhetett. Rákerestem, sajnos ez a település nincs meg az oldalon, így ezen a vonalon egyelőre nem lehet tovább kutakodni.

A németkéri anyakönyvek alapján sikerült feltérképezni az itt élt őseim közötti kapcsolatokat, vagyis a családfa ezen ága teljesnek mondható. Mivel egyiküknél sem találtam a származási helyre vonatkozó információt, a következő lépés a fent említett könyvtár felkeresése lesz, ahol reményeim szerint megtudom, honnan érkeztek ükanyám felmenői Tolna megyébe.

A legújabb adatokkal kiegészítve így áll most a németkéri ág, kilenc generációra visszavezetve:

 A könyvtári kutatások eredményéről a következő bejegyzésben fogok beszámolni.