Félreértés ne essék, nem a kerámiagyártó Zsolnay-családról lesz szó a következőkben (bár szívesen találnék velük kapcsolatot), hanem a már korábban bemutatott köröstarcsai születésű dédnagymama, Zsolnai Erzsébet származásával kapcsolatban szeretnék veletek megosztani egy friss adalékot.

Amint a linkelt bejegyzésben olvasható, az ő apai ágának, tehát Zsolnai Gábor ükapám ágának kutatását elég hamar fel kellett adnom, hiszen születési dátuma és édesanyja neve mellett nem volt semmilyen adatom arról, hogy hol látta meg a napvilágot. Ezt a kérdést tettem fel magamnak néhány napja azzal a célkitűzéssel, hogy ha törik, ha szakad, megtalálom rá a választ.

Első lépésként egy papírlapra összeírtam minden apró információt Zsolnai Gáborral kapcsolatban. Nektek is azt tanácsolom, hogy feljegyzéseiteket kézzel írjátok; nem tudom, miért, de ilyenkor több minden eszébe jut az embernek, jobban pörögnek a gondolatai, mintha gépen pötyögne. Ükszüleim házassági bejegyzéséből tudom, hogy Gábor mikor született, s azt is, hogy törvénytelen gyerek volt, nevét édesanyja után kapta. A rubrikából hiányzik születési helye, ebből gondoltam sokáig, hogy ő is köröstarcsai lehet, akárcsak a felesége.

Egyetlen apróság volt csupán, ami nem illett a képbe, mégpedig a vallása. Köröstarcsán legnagyobbrészt református magyarok laktak, ükanyám családja is az volt. Gábor azonban a házassági bejegyzése szerint a római katolikus vallást gyakorolta, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy talán mégsem helybéli lehetett. A FamilySearch adatbázisban utána is néztem, 1885 márciusában nem született ilyen nevű csecsemő a faluban. (Itt lehet keresni anyakönyveket helységnév szerint, akár az 1700-as évekig visszamenőleg.)

Gábor 1940-ben, 55 éves korában öngyilkos lett, melyről több napilap is tudósított. Ez a tény a későbbiek során feledésbe merült, az unokák-dédunokák nem beszéltek, vagy nem tudtak róla, én is az interneten találtam meg a híradásokat.  Az ok ismeretlen, s talán már sosem fog kiderülni. Annyi bizonyos, hogy halotti anyakönyvében sincs semmi utalás születési helyére.

1940. 04.21.

De térjünk vissza az alapkérdéshez. Összeírtam tehát minden adatot, ami segíthet a felgöngyölítésben. Az Arcanum és Hungaricana adatbázisokban újra lefuttattam a név keresését,  s találtam is néhány új információt. 1918-ban, egy 1885-ös születésű Zsolnai Gábriel (!) nevű őrvezető kitüntetést kapott. Lakóhelye: Köröstarcsa. Biztosra vettem, hogy őt keresem, így megnéztem, miket írnak róla. Kiderült, hogy az 1. honvéd gyalogezred tagja volt, ami a következő gyanús momentumot jelentette, hiszen ennek az alakulatnak az alapját a budapesti körzet képezte. Lehetetlen, hogy köröstarcsai személyt ide sorozzanak be.

Mivel a mormon adatbázis sem dobta ki a nevét, ezidáig úgy gondoltam, a származási helye anyakönyveit még nem digitalizálták, vagy nem tették kereshetővé. A fentiek után azonban tettem még egy próbát, igaz, ezúttal arra is gondoltam, hogy a nevét elírták, s rosszul került be a rekordok közé. Mint utóbb kiderült, ez volt a helyes nyom.

Az összetett keresésbe csak a keresztnevet írtam (Gábor), a szülők nevéhez pedig csak az anya keresztnevét (Anna). Emellett kitöltöttem a születési évet is (1885). Az alábbi eredménylista fogadott:

Vagyis "Zsolnar" Gábort keresztelték1885.03.26-án, a Pest megyei Sári községben, édesanyja Zsolnar Anna volt. Először el sem hittem, hogy megvan. Ennyi az egész, egy i betű elírása, és máris nem hozza ki az eredeti keresésnél.

Természetesen lehetőség van az eredeti dokumentum megtekintésére is, jobbra a filmszám és képszám segítségével a katalógus Sári részében. 

Megtaláltam ükapám keresztelési anyakönyvét. Valóban törvénytelen gyermekként született, édesapja ismeretlen maradt. Anyjával a 109. számú telken laktak a Pest megyei Sáriban, ami ma Dabas része, s innen hívták be 1907-ben a pesti körzetű gyalogezredbe. Hogy hogyan került ezután Köröstarcsára, hogyan ismerkedett meg későbbi feleségével, egyelőre rejtély számomra. 

Még annyit, hogy ezek hatására előkerült egy régi emlék, mely szerint a családban Bugyi községet emlegették a származási helyként. Nem tévedtek sokat...

Sári és a 109. telek a falu végén