Lassan, de biztosan sor kerül családom összes ismert ágának bemutatására, ám szerencsére addig is akad bőven tennivaló az adatok rendszerezése, illetve újabb kérdések feltevése kapcsán. A teljes megismerés - mint számos esetben már láthattuk - sosem fog bekövetkezni, általában rajtunk kívül álló okok miatt (iratok megsemmisülése, megakadás, bizonytalan eredmények stb). Ez azonban senkinek ne szegje kedvét! Az internetes források, segédletek száma korábban ismeretlen módon és mennyiségben gyarapszik, így kutatási lehetőségekben remélhetőleg ezentúl sem fogunk hiányt szenvedni.
Ez alkalommal az egyik nagyszülői, köröstarcsai illetőségű ággal foglalkozom, melynek kutatása kapcsán szintén úgy érzem, jelen pillanatban megrekedtem. A családban fellelhető összes forrást egybegyűjtve álltam neki anno az internetes kincsesbányák kiaknázásának, melynek eredményeképp végül szép kis mappa gyűlt össze a Zsolnai és Kulcsár családok életéről. Mivel a nevek közepes gyakoriságúak, a személyek pedig Békés megyeiek voltak, sok adatbázis és opció a kutatás során sajnos kiesett. Mintegy összegzésképpen úgy gondoltam, megírom az eddigi ismereteket, hátha ezután újabb kérdéseket, apró hiányosságokat fedezek fel, melyek vonalán újra el lehetne indulni valamely irányba.
Képeslap az 1900-as évek legelejéről. Forrás: Köröstarcsa Facebook-oldala
Dédnagymamám, Zsolnai Erzsébet a legutóbbi írásban került szóba: ő volt a vasutas Hadadi (Rill) István második felesége. Bözsi mama a Békés megyei Köröstarcsán született 1912. január 18-án, Zsolnai Gábor és Kulcsár Erzsébet első gyermekeként - valószínűleg ezért kaphatta édesanyja nevét. A kislányt az évek során még 7 gyermek követte, mindannyian ugyanabban a községben születtek. Bözsi mama mindvégig tartotta a kapcsolatot testvéreivel, bár pontos adataik összegyűjtése elég nehézkes volt, mikor már jóval halála után elkezdtük a gyökerek felkutatását.
Zsolnai Erzsébet születési anyakönyvi kivonata
Kiindulási alapunk ("Bözsi mamának sok testvére volt") elég kevésnek tűnt, így hát megpróbáltunk minden apró információt összeszedni, s rajzoltunk egy kezdetleges családfát. A házastársak, gyermekek helyét egyelőre üresen hagytuk. Az eredmény magárt beszélt: több volt a kérdőjel és a fehér rész a papíron, mint a biztos adat. Kár, hogy nem tudom bemutatni Nektek ezt az alkotást, ékes bizonyítéka lenne, hogy gyakran milyen kevés az, amiből el tudunk indulni. Sokszor viszont ez benne az izgalmas!
Bözsi mama születési anyakönyvi kivonatából sok minden kiderült. Szülei eltérő vallásúak voltak, a gyermek a Köröstarcsán is elterjedt református vallást vitte tovább. Gábor és Erzsébet életkorából egy ideiglenes születési évet számoltunk, tudván, hogy ez a legritkább esetben pontos, hiszen az anyakönyvvezető/ plébános általában bemondás alapján rögzítette a családtagok adatait. Mivel 1912-ben járunk (az 1933-as dátum az ismert események: a származás kötelező igazolása miatt szerepel), az 1895-ben bevezetett polgári anyakönyvezés ekkor már elterjedtté vált. Emellett alább olvasható egy érdekes írásos anyag, mely egyben oltási és keresztelési bizonylatként is szolgált.
Sajnos a család többi tagjának papírjait értelemszerűen nem nálunk kell keresni, azok az idők folyamán szétszóródtak a hét testvér örököseinél. Ilyenkor játszom el a gondolattal: milyen jó lenne egy nagy családi találkozót szervezni! A rutinos családfakutatók körében ez nem példa nélküli kezdeményezés, sokan posztolnak fotókat az évente megrendezett, akár több százas létszámú összejövetelekről, ahol távoli rokonok ismerkednek egymással. Mennyi kérdésre kaphatnék választ, ha összejönnének az egykori Zsolnai család leszármazottai...
Hat lány és egy fiú a Zsolnai családból. Előtérben Erzsébet gyermekei, Bodoczky József és Margit.
Bözsi mama testvéreit végül sikerült összeírni: Margit, Rozália, Ilona, Gábor, Mária, Sándor és Julianna valamikor az 1910-20-as években születtek, sajnos pontos dátumot alig néhányuknál ismerünk. A már oly sokszor emlegetett mormon adatbázis jelen esetben nem lehet segítségünkre, mivel ez az időszak egyelőre védettséget élvez. Meg kell elégednünk annyival, hogy az összes testvér nevét megismertük. A legfontosabb tanulság: írjátok fel a neveket a régebbi fényképek hátuljára...
Apropó, fényképek! Rengeteg olyan képet találtunk, melyeken valamelyik Zsolnai-lány szerepelt (elég jellegzetes vonásaik vannak), azonban nem tudtuk beazonosítani őket, továbbra is ismeretlenül hevernek a fiók mélyén. Álljon itt néhány megoldott "rejtély":
Zsolnai Rozália és vőlegénye
Zsolnai Erzsébet és Ilona
Zsolnai Julianna és férje
Az első kép hátulján a következő felirat szerepel: "Rózsi és Berci b." Zsolnai Rozália (Rózsi néni) házassági bejegyzéséhez a MaCsE-egyesület anyakönyveket feldolgozó adatbázisa segített hozzá (sajnos fizetős). Az iratból Rózsi néni adatain túl férje neve is kiderült: legnagyobb megdöbbenésünkre nem Berci bácsi, hanem egy bizonyos Stern Sándor nézett vissza a papírból. A Sándor és a Bertalan között a legnagyobb jóindulattal sem lehet semmiféle kapcsolatot felfedezni, így egy pillanatra elbizonytalanodtunk, pedig a köröstarcsai származás elég bizonyítéknak tűnt. Ekkor másodszorra is végigolvastuk a bejegyzést, melynek megjegyzés rovatában a következő szöveget rögzítették: "A vőlegény a közéletben Bertalan utónéven ismeretes." Mondanom sem kell, körünkben kitört a megkönnyebbült nevetés. Ez a rejtély is megoldódott! Berci bácsi tulajdonképpen Sanyi bácsi volt...
A házassági bejegyzés 1936-ból. Jobbra a rejtély megoldása.
A Zsolnai-testvérek után a szülők eredete felé fordult a figyelmem. Csak remélni mertem, hogy mindannyiuk gyökerei Köröstarcsára nyúlnak vissza, így hát elmentem a Magyar Országos Levéltár óbudai kutatótermébe, ahol az előzetesen kikért tarcsai anyakönyvek mikrofilmmásolatait kezdtem egyesével átnézni. Mivel egy kis faluról van szó, úgy gondoltam, egy nap elég lesz a születési, házassági és halálozási anyakönyvek átfutásához. Tévedtem. Az alatt a délután alatt csupán előbbieket sikerült átlapoznom, azonban így is hatalmas előrelépést tehettem. Az Óbudán őrzött köröstarcsai anyakönyvek adatait egyébként itt nézhetitek meg, ugyanitt tudtok a saját településetekre is rákeresni.
Ami a böngészés során biztosan kiderült, az az, hogy az apa, Zsolnai Gábor nem Köröstarcsán született, vagyis ismeretek hiányában ezen az ágon sajnos abba kellett hagyjam a keresést. A megtalált házassági bejegyzés alapján egyedül édesanyja neve biztos (Zsolnai Anna), amiből arra következtettem, hogy Gábor törvénytelen gyermekként jött a világra 1885-ben. 1911-es házasságkötésekor édesanyja már nem élt ("néhai").
Az "ismeretlen" Zsolnai Gábor mégsem hagyott nyugodni. Mivel sem fénykép, sem más irat nem maradt fenn róla, nekiálltam, hogy az ismert és jól bejáratott adatbázisaimban utánanézzek a névnek. Nem kellett sokáig keresgélnem: az 1940. április 21-ei Népszavában a következő rövid hír jelent meg:
Mint "öreg róka" a családfakutatásban, meglepődésem nem tartott sokáig. Találtam én már ennél kényesebb dolgokat is a múltból felderengve. Mivel a család később Pesterzsébeten, a Nagysándor József utcában lakott, a tévedés lehetőségét kizártam, Zsolnai Gábor 1940-ben öngyilkos lett. Szóval ezért nincs róla semmilyen fénykép!
Automatikusan felmerült a kérdés: miért? Valószínűleg az anyagiak miatt tette. 55 éves korára gyermekei felnőttek, sőt, unokái is megszülettek már. Feleségét viszont egyedül hagyta, amire valamilyen alapos oka lehetett. Nem elégedtem meg ezzel az apró nyommal, az újsághír alapján megkerestem az eredeti halálozási bejegyzést, melyre a 20. kerület alatt bukkantam rá a mormon oldalon. Kiderült, hogy április 20-án hunyt el, de csak 4 nappal később került sor a bejelentésre - valószínű ezalatt a hivatalos vizsgálat folyt. Érdekes, hogy a hír már másnap megjelent a sajtóban, országos szinten. Furcsa, hogy ez a tény sosem került szóba a családban. Nem tudtak róla az unokák? Nyilvánvaló ok híján bizonyosan megviselte a családot ez a tény. (További újsághíreket egyébként itt találtok.)
A Magyar Országos Tudósítóban is megjelent a hír 1940. április 21-én.
Feleségéről, Kulcsár Erzsébetről jóval több mindent sikerült kideríteni a mikrofilmek alapján. 1889-ben született, apja Kulcsár Sándor, anyja Török Julianna volt. Erzsébet is sokgyermekes családba érkezett, összesen 3 lány és 3 fiú alkotta a Kulcsár-famíliát (sorrendben Julianna, Sándor, Eszter, Antal, Erzsébet és Sándor). A Kulcsár család adatainak a familysearch.org oldalon, a reformátusok adatbázisában tudtam utánanézni, innen írtam ki a gyerekekre vonatkozó dátumokat.
Érdekesség, hogy Kulcsár Erzsébet megérte unokája esküvőjét, jól látható egészségnek örvend az 1959-es esemény fényképein. Mivel fiatalon szült, Margit esküvőjén még csupán 70 éves volt; jó húsz évvel később, sajnálatos módon egy orvosi műhiba következtében hunyt el Budapesten.
Lánya, Zsolnai Erzsébet még az 1920-as évek végén került a fővárosba, fiatal lányként kezdett el dolgozni első munkahelyén.
A kép őt 21 évesen, 1933 júniusában ábrázolja
A kép elkészülte után nem sokkal Erzsébet férjhez ment a nála két évvel fiatalabb Bodoczky Józsefhez, akit Budapesten ismert meg. Két gyermekük született, ám alig néhány év múlva különváltak útjaik.
Mai történetünk végéhez értünk. A Köröstarcsáról indult család második generációja, mint oly sokan mások is, már többnyire Budapesten próbált szerencsét, a számos testvér szétszóródott az ország térképén. A Kulcsárok és Zsolnaiak története egyazon helyszínen kezdődött, ám leszármazottaik végleg elhagyták az ősi fészket.
