Az alábbi kis szösszenetet annak apropóján készítettem, hogy egy kedves rokon jelentkezését követően megindult a családfa Zachradka-ágának újbóli kutatása, a vélt rokoni szál megtalálása érdekében. Amint az egy későbbi írásból ki fog derülni, a küldetés sikeresnek bizonyult, az 1800-as évek elejéről megtaláltuk kettőnk közös ősét,  s így elmondhatom, hogy a blog segített az újbóli "egymásra találásban".

Hogy összekössük családfánkat, elsőként a Zachradka vezetéknévvel élt ősök összegyűjtésébe kezdtünk (a név cseh eredetű, jelentése: 'kiskert, kertecske'; variációi: Zahradka, Zachratka, Zahratka). Mivel a család mindvégig Budán illetve Pesten élt, a fővárosi levéltár anyagait is haszonnal tudtuk forgatni. Már korábban volt szó a levéltárak összetett keresőjéről, mely mostani esetünkben is nagyon hasznosnak bizonyult.

Mindjárt az elején, a dokumentumok megnyitásakor furcsa nehézségbe ütköztem. Mint kiderült, az Arcanum Adatbázis Kft. jóvoltából létrehozott gyűjtemények használatához a cég saját fejlesztésű programja, az Aagisview letöltése szükséges. Ez egy ingyenes alkalmazás, tulajdonképpen képnézegető, melyet a megnyitáskor automatikusan le lehet tölteni. A probléma ott kezdődött, hogy az adatbázis valamiért nem érzékelte, hogy ez a program már rajta van a gépen, újra és újra felajánlotta a letöltési opciót. Ilyenkor mit csinál az elcsigázott kutató? Közkinccsé teszi a kérdését!

Írtam is egyből a családtörténeti levelezőlistára (a feliratkozásról bővebb infó itt), ahol 10 percen belül érkezett is a válasz: ne Chrome-mal, hanem Firefoxszal nyissam meg a keresőt! Igen, működik! :) Bátran kérjetek segítséget, valaki mindig tudja a választ.

Ha csak olyan találatokat szeretnétek kapni, melyekhez az eredeti irat is fel van töltve, balra lent pipáljátok ki az "Eredeti dokumentumokkal ellátott rekordok" melletti négyzetet. Így ha ismerősre bukkantok, egyből meg is nézhetitek az adott ügyhöz kapcsolódó dokumentumot. Sajnos mint ebből következik, nem minden találathoz tartozik iratkép, a feldolgozás még egy jó darabig folytatódni fog.

Most pedig lássuk, milyen ügyirattípusokkal lehet találkozni a kutatás során!

Sok szempontból hasznos, ha az ember megtalálja egyik ősének végrendeletét, s még jobb, ha bele is tekinthet abba. Az irat elején ugyanis (amennyiben az örökhagyó a rokonaira hagyja javait) a családi viszonyok, rokonsági fokok: az illető szülei, testvérei, gyermekei név szerint, valamint esetenként lakhelye(i) kerülnek felsorolásra, mint az alábbi részlet esetében is:

Részlet Zachratka József és feleségének közös végrendeletéből, gyermekeik névsorával

Az adásvételi szerződésben a felek alapadatain túl maga az esemény lehet érdekes, ha például ingatlan eladásáról esik szó. Ilyenkor végig lehet követni a ház történetét jó pár évtizeden keresztül. Ugyancsak gyakori a kötelezvény, az ilyen-olyan jegyzőkönyv fennmaradása is, melyek egy adott személy tevékenységével kapcsolatban szolgálhatnak információval (főként ha az illető kereskedő, mesterember, vagy bármilyen vállalkozó volt).

Külön gyűjteményt képez az elítéltek fogolytörzskönyve, mely külön oldalon is kereshető. Itt az iratok mindegyike megtekinthető,  üde színfolt az elítéltek személyleírása, ahol olyan vicces részletekre bukkanhatunk, mint: "különös ismertetőjegye az aranyfoga" vagy "hiányzik a jobb fül felső része".

Előfordul, hogy a megnyitott irat nem magyar nyelvű; az ügyfelek nemzetiségének megfelelően legtöbbször németül íródtak az 1800-as évek végi dokumentumok. Ha értünk németül, akkor már csak a kézírásnak kell olvashatónak lennie. A még ennél is korábbi iratok mindegyike latin nyelven készült, ezek olvasásához igen csak felkészültnek kell lennünk.

Nem írásos forrás, de ugyancsak az adatbázis része a képi, jórészt térképeket, terveket, rajzokat tartalmazó egység, mely a Pesti Építő Bizottmány tervei címet viseli. 

Zachratka József kőbányai istállójának terve. Építész: Schusbeck Pál, 1868

Ahogy egyre feljebb és feljebb értünk a családfán, kiderült egy számomra nagyon érdekes részlet. Már korábban feltűnt, hogy eddig ismert családfámon egy helyen, az anyai, majd feljebb a nagyapai ágon sűrűsödnek az ikerszülések. Volt, hogy egyik ősöm 8 gyermeke közül 2-2, ikerpár tagja volt. Most, hogy a Zachradka-vonallal elértük az 1700-as évek közepét, bizonyossá vált, hogy a vonatkozó gének ebből az ágból öröklődtek. 

A bevont profi kutató által kiderített adatok szerint jómagam az ág 10. generációját képviselem, az első ismert Zachradka-ősöm, László az 1720-as években született Budán, a tabáni részen. Tőle számítva minden második generációban előfordult minimum egy ikerszülés. Ha utánanézünk az ikerterhesség okainak, kiderül, hogy ezért az anya a "felelős", vagyis a megfelelő gént a nő hordozza, a férfi csupán a hajlamot örökítheti. A mi esetünkben furcsamód ez inkább fordítva történt, vagyis a Zachradka- ág férfitagjainak születtek ikergyermekei, a leányoknak mindössze egy esetben.

Már sokat emlegettem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által digitalizált budapesti lakcímjegyzékek adatbázisát is, melyet az itt lakó ősökkel rendelkezők nagy örömmel tudnak böngészni. A gyűjtemény kereshető, felöleli egészen az 1870-es évektől 1928-ig tartó időszakot. Megkereshetjük, mikor, hol lakott az illető, mivel foglalkozott, volt-e valahol üzlete, műhelye, vállalkozása.

Az 1873-ban, az önálló Budapest létrejöttének évében kiadott lakcímjegyzék címlapja

Mint láthattátok, ma már az sem lehet kifogás, hogy a levéltár túl messze van, túl körülményes az iratok kikérése stb., mert az anyag tulajdonképpen házhoz jön. Ha az ember ismeri a megfelelő oldalakat, feltárul előtte családjának, környezetének múltja, az ősök életének apró szeletkéi. A böngészést nehéz abbahagyni, előre szólok...