2024 első napjaiban Máriaremetére készültünk kirándulni. Az esős idő csupán egy rövid sétát engedélyezett a Máriaremetei út mellett álló Kisboldogasszony-templom környékén, ahol a templomkert melletti régi villaépületeket is megcsodálhattuk. A templom körül sétálva, az épülettéglákon számtalan ceruzafirkára, vésett feliratra lettünk figyelmesek, amelyek a 20. században előttünk járt kirándulók, templomlátogatók, zarándokok ittlétéről tanúskodnak. A következőkben az egyik ilyen bevésés nyomába eredünk.

A téglába karcolt felirat a következő:

"Ziegner Ferenc és Manci 

1934. máj. 21. 

Kaimer Janka 1937.III.26.

Kaimer Nándor és Strobl Marianne

1933. márc. 26. és jun. 25.

1934. III. 4."

A máriaremetei Kisboldogasszony-templom helyén, az akkori Pesthidegkúton a 18. század vége óta egy búcsújáró kápolna állt, mivel a környék csodatévő helyként lett ismert. A következő években kibontakozó Mária-tisztelet eredményeképpen először a kápolnát bővítették, majd 1898-ban megindulhatott a ma is látható templom építése, Schömer Ferenc és Hauszmann Alajos tervei alapján. A kegyhely máig a Boldogasszony búcsújáróhelye, fő célja az ősi Mária-tisztelet ápolása és megőrzése.

Üvözlet Mária-Remetéről. Képeslap, 1910 körül. Budapest-képarchívum, azonosító: K001191.

Aki ismer, az tudja, hogy könnyen elkap a hév, ha kutatásról, megfejtendő rejtélyről van szó. Nem volt ez másképp most sem, egyszerűen tudni szerettem volna, kik voltak ők, akik többször, együtt keresték fel a templomot ezekben az években, s s emlékül hagyták kézjegyüket az utókornak. Szerencsére a ritka családnevek segítségével hamar eredményre vezetett a kutatás: a legfontosabb adatbázisok adataiból számtalan érdekesség, személyes történet és tragédia bontakozott ki rövid idő alatt.

Habár a feliraton nem volt egyértelmű, melyik dátum melyik névhez kapcsolódik, az hamar bebizonyosodott, hogy a Ziegner és a Kaimer család rokonságban álltak egymással. Kaimer Nándor Béla 23 éves műszerész és Ziegner Janka 19 éves hajadon Újpesten keltek egybe 1906. augusztus 19-én.

Házassági bejegyzésük az újpesti anyakönyvből

A pár mindkét tagja helyi születésű volt, a vőlegény apja kalaposboltot üzemeltetett, a menyasszonyé pedig önálló kőművesmester volt Újpesten.

Kaimer Bernát az újpesti lakcímjegyzékben

A vőlegény, Kaimer Nándor elismert műszerész volt, a Magyar Optikai Művek elődje, a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. mechanikai osztályát vezette.

Középen áll a bajuszos Kaimer Nándor, kalapban

A MOM vezetői tablója, 1918. Pirossal bekeretezve Kaimer Nándor

Nándornak és Jankának az évek során hat gyermeke született: Nándor Károly (1907-?), Janka (1908-1995), Katalin Karolina (1910-1992), Mária (1912-1931), János (1913-?), és Ferenc József (1915-1915) ; ketten közülük korán elhunytak. De hogy került a család Újpestről Máriaremetére? Az első gyermek még Újpesten, a második már a II. kerületben született a bejegyzések szerint. Mivel az apát munkahelye a mai XII. kerülethez - először az Alkotás úthoz majd a Csörsz utcához - kötötte, így elképzelhetőnek tartom, hogy praktikusan közelebb költöztek a Duna másik oldalára. Ekkoriban az I. kerület Királyhágó út 26. alatt laktak, ami ma a Királyhágó tér mellett található. 

De térjünk vissza a téglafelirathoz! Kaimer Janka, illetve az alatta olvasható Kaimer Nándor a fenti házaspár gyermekei voltak, az 1933-34-es években többször is járhattak a máriaremetei templomnál, ennek emlékét őrzik a bekarcolt feliratok. Kaimer Nándor és Strobl Mária Anna (a feliraton Marianne) 1933. december 17-én házasodtak össze az I. kerületi hivatalban, de a templomi esküvő akár Máriaremetén is lehetett, ahol ugyanazon év márciusában és júniusában jártak együtt, talán már jegyesekként. A menyasszony az alsó-ausztriai Waidhofen an der Ybbs városából származott, a vőlegény, ifjabb Nándor édesapja munkahelyén helyezkedett el, mint mechanikus. 1934 októberében családnevét Merkaira változtatta (ami a Kaimer két szótagjának felcserélése). Sajnos további életükről egyelőre nem sikerült mást megtudni.

A felirat másik szereplőjéről, Kaimer Jankáról egy érdekes fotóra bukkantam a Galéria Savaria online aukciósház oldalán. A fénykép 1918-ban készült, s a hátoldalán olvasható felirat alapján Kaimer Janka első cimbalomvizsgája volt ekkor.  A fotón hét hasonló korú gyermek látható, sajnos nem tudni, melyikük volt az akkor nyolcéves Janka. 

Nándor húga szintén nevet változtatott 1934-ben: ő Karsádi lett. A varrónőként dolgozó lány ebben az évben férjhez ment Burger István drogista segédhez, tanúja az a bizonyos Ziegner Ferenc volt, aki a bekarcolt feliraton is szerepel.

 A házasságkötésről a korabeli szokásoknak megfelelően egy rövid értesítés is megjelent a Pesti Hírlapban:

Kaimer (később Karsádi) Janka 1995-ben hunyt el Budapesten, gyászjelentésén családtagjait is felsorolták:

Forrás: https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/364267

90 évvel ezelőtt tehát a Kaimer-család tagjai szép tavaszi és nyári napokon az egykori pesthidegkúti templom környékén sétáltak, minden alkalommal felvésve a dátumot az egyik téglára. Még nem tudták, hogy hamarosan elhagyják ezt a nevet, egyikük Karsádira, másikuk Merkaira fogja majd megváltoztatni. A leszármazottak szétszéledtek, de hátha egyikük e bejegyzés hatására felkeresi a templomot, ahol megtekintheti felmenői kézírását.