A címbeli kérdéseken órákon át, hosszú napokig rágódtam. Kezembe került ugyanis egy régi képeslap, amit 1912 júniusában adtak fel Budapesten, a címzett a köröstarcsai Petneházy Gizike volt. Feladója büszkén ecsetelte, hogy Budapestre vezényelték, valószínűleg a hölgy rokona lehetett. A lap tulajdonképpen egy fénykép, amin nyolc egyenruhás katona vagy rendőr dől egy vaskorlátnak, körülöttük néhány gyerek téblábol. A kép különlegessége a háttérben álló, négyemeletes ház, amelyen nagyítóval számos apró részletet lehetett felfedezni. A kérdés adta magát: hol készülhetett a felvétel?

A fotólapot a Darabanth Aukciósház jelenleg futó, 491. árverésén lehet megtekinteni: link

Munkám során nap mint nap megoldandó rejtélyekkel találkozom: a múlt egy-egy apró képkockáját tárom fel, akár egy nyomozó. Minél bonyolultabb a rejtély, annál jobban beszippant a hiperfókusz, ilyenkor addig keresem a megoldást, ameddig meg nem találom, tartson akármennyi ideig. „A kis szürke agysejtekben van minden rejtély nyitja.”- mondta Hercule Poirot, Agatha Christie nyomozója.

A tüzetesen átvizsgált képeslap számtalan árulkodó nyomot rejt. Kezdjük azzal, hogy a katonák az utcaszint felett, egy hídon, vagy felüljárón pózolnak, a kép bal szélén egy félköríves szellőzőcső van. A háttérben álló házon egész alakos szobrokat, kifelé álló redőnyöket, az ablakok felett kagyló alakú motívumokat, a homlokzaton ismétlődő, egymás felé néző két-két mellképet, a földszinten pedig egy órás és ékszerüzletet láthatunk. Ha alaposabban megfigyeljük a képet, a középen ülő katona mellett jobbra a Szent Koronát fedezhetjük fel, ami minden bizonnyal egy kitakart szobor (talán Szent István király?) részlete lehet. 

A Szent Korona kőből kifaragva

Elsőként ezen a nyomon indultam el. Internetes kereséssel elkezdtem utánajárni, hol volt Szent István-szobor Budapesten? A legtöbb találat a Halászbástyára vezetett, azonban sajnos egyik megtalált műemlék sem hasonlított a fotón látható részletre, így ezt a keresést rövid úton feladtam.

Következett a nagyítóval leolvasható üzletek utáni nyomozás. Órás és ékszerész, illetve angol úri szabóság működött egymás mellett, a földszinti üzletsoron. Irány a Hungaricana lakcímjegyzéke, az 1910-es évek! Kerestem órásra, ékszerészre, szabóságra, rengeteg találatot végigbogarásztam, de egyetlen utcában sem találtam bizonyítékot e két mesterség egymás melletti működésére.

Üzletek a háttérben

Néhány napos pihenő után - mert egy ilyen nyomozás bizony nagyon lefárasztja az embert szellemileg, s muszáj pihentetni a képet is - újra kezembe vettem a lapot. Úgy terveztem, hogy most a háttérben álló épületre, s annak építészeti elemeire koncentrálok. A négyemeletes ház érzésem szerint csakis Pest belvárosában lehetett, de hol van ilyen épület, ami ennyire közel van egy hídhoz? A Google Lens képkereső segítségével a mellképekre, kagylós motívumra is kerestem, de mindhiába, nem kaptam megfelelő találatot, pedig reménykedtem abban, hogy e jellegzetességek alapján akár egy tervezőt is meg lehetne határozni.

Mondanom sem kell, ekkorra már gondolataim nagy részét ez a képeslap tette ki, nagyon dühített, hogy nem találom a megoldást. Újra és újra átgondoltam, mi lehet a kulcs, még el is kezdtem teljesen véletlenszerűen "bejárni" Budapest utcáit a Google Street View segítségével, de nem jutottam közelebb a megoldáshoz.

Egyik nap aztán isteni szikraként egy ötletet kaptam kollégámtól, aki azt a kérdést tette fel, hogy nézzük meg, mi történet 1912-ben, a képeslap feladásakor Budapesten? Miért vezényelték ki a katonákat az utcákra? Végre elárulhatom, hogy ez a javaslat vezetett el a megfejtéshez: rövid keresgélés után kiderült, hogy néhány nappal a képeslap feladása előtt zajlott le a Vérvörös Csütörtök néven elhíresült budapesti munkás tömegtüntetés, amelynek erőszakos leverése több halálos áldozatot is követelt. Elkezdtem korabeli cikkeket olvasgatni az eseményről, majd az egyikben felfigyeltem egy félmondatra: "A szerteszéledt tömeg egv része [...] átvágott a Ferdlnánd-hidon a Podmaniczky-utca felé.".

Pesti Hírlap, 1912. május 24. 4. oldal

 Mivel már borzasztóan furdalta az oldalamat a kérdés, ismét a Street View segítségét vettem igénybe, s elkezdtem végigjárni az utca házait. Néhány perc múlva erős szívdobbanás: megvan! Podmaniczky utca 59. s a mai Ferdinánd-híd az a felüljáró!

Nagyjából itt állhattak 113 évvel ezelőtt a Budapestre vezényelt katonák. Háttérben a Podmaniczky utca 59. számú ház, a kép jobb szélén a lecsapott sarkú ház szintén áll

A mai Podmaniczky utca 59. számú ház homlokzata szinte teljesen ugyanúgy néz ki, mint 113 évvel ezelőtt, leszámítva néhány épületdíszt, illetve a redőnyöket. A kép jobb szélén álló, lecsapott sarkú ház sem változott sokat, egyedül a Ferdinánd-híd az, amit 1941-ben teljesen átépítettek, felújítottak.

Klösz György felvétele a Kétszív utcai híd feljárójáról, 1900 körül. A kép forrása: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.051

Egy 1900 körüli felvételen láthatjuk a híd eredeti formáját. A kőből kifaragott női alak felett, a címer tetején látható a Szent Korona, amelyet az eredeti képeslapon a másik oldalról láthatunk:

Habár a nőalakot a felújítás után visszahelyezték eredeti helyére, sajnos arról nem találtam információt, hogy a híd átépítését követően mi lett a sorsa a koronás-címeres elemnek. A Podmaniczky utca 59. alatt még az 1940-es években is a Schwarcz-testvérek óraüzlete működött.

1942: az átépítés során a Podmaniczky utcai lejárónál létesített gyalogos aluljáró.
A kép forrása: FSZEK Budapest-képarchívum, AN052748

1942. Budapest Címtár

A képeslap feladóját tehát minden bizonnyal a Vérvörös csütörtök-tüntetéssorozat leverésére vezényelték Budapestre, s a teljesített feladatot követően álltak össze néhány társukkal a fotó elkészítéséhez a Ferdinánd-híd keleti feljárójára. Jöhet a következő nyomozás!